Dr. Mihalik András blogja
Célom, hogy a közjog és az államelmélet összetett kérdéseit közérthetően, mégis szakmai igényességgel mutassam be. Olyan gondolatokkal és elemzésekkel próbálkozom, amelyek minden érdeklődő számára közelebb hozzák az állam és a jog világát.
-
Deák Ferenc és a humor – életútja anekdotáin keresztül
Deák Ferenc közjogi gondolkodása ritkán volt unalmas. Félregombolt mellény, főtt tojás, egymással egyezkedő császár és király – a „haza bölcsének” anekdotái nemcsak kivételes humorát, hanem a reformkortól a kiegyezésig ívelő politikai pályáját is megmutatják.
-
Alkotmányjogi érvek a kétkamarás parlament visszaállítására – a felsőház a 21. században szükségesebb, mint valaha
A felsőház ma könnyen tűnhet egy elfeledett közjogi korszak intézményének, miközben éppen a modern demokrácia működése adhat új értelmet a kétkamarásságnak. Egy eltérő legitimációjú második kamara szélesíthetné a politikai képviseletet, belső ellensúlyt teremthetne a törvényhozásban, és mérsékelhetné a pillanatnyi parlamenti többség tartós intézményi hatalmát. Lehet, hogy a kétkamarás parlamentre éppen a tömegdemokrácia korában lenne a…
-
Örökkévaló alkotmányos értékek tartalmi alkotmánybíráskodás nélkül? Ellentmondásba ütközött az Alaptörvény
Létezhetnek-e az Alaptörvénynél is magasabb rendű, az alkotmánymódosító hatalmat is kötő alkotmányos értékek? A tanulmány a Sulyok-ügy nyomán a magyar alkotmányos folytonosság, a történeti alkotmány vívmányai, a ius cogens, az európai és nemzetközi jogi kötöttségek, valamint az „örökkévalósági” mércék szerepét vizsgálja. Bemutatja a 24. cikk (5) bekezdéséből fakadó ellentmondást, amely kizárja e mércék érvényesítését az…
-
Meddig terjed az alkotmánymódosító hatalom? – Sulyok Tamás mandátuma, az Alkotmánybíróság hatásköre és a „két elnök dilemma”
Az országgyűlés kétharmaddal módosíthatja az Alaptörvényt. De jelentheti-e ez azt is, hogy egy konkrét személy mandátumáról közvetlenül az Alaptörvénnyel dönthet? Sulyok Tamás ügye az alkotmánymódosító hatalom egyik legalapvetőbb kérdését teszi próbára – és az Alkotmánybíróság válasza történelmi precedenst teremthet.
-
Ezeréves jogfolytonosság az Alaptörvényben – az R) cikk történeti alkotmányos utalásának elemzése
A magyar történeti alkotmány évszázadokon keresztül nem egyetlen alkotmányozó aktusból, hanem törvények, szokásjogi szabályok, intézmények és közjogi gyakorlatok egymásra épüléséből formálódott. Az 1949-ben megszakadt alkotmányos folytonossághoz az Alaptörvény sajátos módon kapcsolódik vissza: miközben kartális alkotmány marad, az R) cikk révén saját szövegén túlra, a történeti alkotmány vívmányaira is utal. A tanulmány e történeti fejlődés bemutatása…
-
A nemzetközi jog és a magyar jog találkozása – a Q) cikk alkotmányos hátteréről
Mi történik, ha Magyarország nemzetközi kötelezettsége összeütközik a magyar joggal? Melyiknek kell engednie – és meddig terjedhet egyáltalán a nemzetközi jog ereje egy szuverén állam jogrendszerében? Az Alaptörvény Q) cikkének három rövid bekezdése ezekre a jóval nagyobb kérdésekre ad alkotmányos választ.
Miért írok?
Korunk közéleti kommunikációját egyre inkább a leegyszerűsített üzenetek, a szlogenek és a pillanatok alatt fogyasztható tartalmak uralják. Ebben a közegben az a közönség, amely a mélyebb összefüggésekre, a történeti háttérre és a szakmai érvekre kíváncsi, egyre inkább háttérbe szorul.
Oldalam ehhez a közönségnek kíván szólni. Célja, hogy a közjogi, államelméleti és történeti kérdéseket tudományos igényességgel, ugyanakkor közérthetően mutassa be, és a különböző tudományterületek eredményeit összekapcsolva olyan összefüggésekre irányítsa rá a figyelmet, amelyek a mindennapi közéleti diskurzusból gyakran kimaradnak. Magam is folyamatosan kutatok, olvasok, tanulok és igyekszem minél több nézőpontot megismerni, hogy az itt megjelenő írások ne csupán információkat közöljenek, hanem valódi összefüggéseket is feltárjanak.
