Author: mihalikandras
-
Deák Ferenc és a humor – életútja anekdotáin keresztül
•
Deák Ferenc közjogi gondolkodása ritkán volt unalmas. Félregombolt mellény, főtt tojás, egymással egyezkedő császár és király – a „haza bölcsének” anekdotái nemcsak kivételes humorát, hanem a reformkortól a kiegyezésig ívelő politikai pályáját is megmutatják.
-
Alkotmányjogi érvek a kétkamarás parlament visszaállítására – a felsőház a 21. században szükségesebb, mint valaha
•
A felsőház ma könnyen tűnhet egy elfeledett közjogi korszak intézményének, miközben éppen a modern demokrácia működése adhat új értelmet a kétkamarásságnak. Egy eltérő legitimációjú második kamara szélesíthetné a politikai képviseletet, belső ellensúlyt teremthetne a törvényhozásban, és mérsékelhetné a pillanatnyi parlamenti többség tartós intézményi hatalmát. Lehet, hogy a kétkamarás parlamentre éppen…
-
Örökkévaló alkotmányos értékek tartalmi alkotmánybíráskodás nélkül? Ellentmondásba ütközött az Alaptörvény
•
Létezhetnek-e az Alaptörvénynél is magasabb rendű, az alkotmánymódosító hatalmat is kötő alkotmányos értékek? A tanulmány a Sulyok-ügy nyomán a magyar alkotmányos folytonosság, a történeti alkotmány vívmányai, a ius cogens, az európai és nemzetközi jogi kötöttségek, valamint az „örökkévalósági” mércék szerepét vizsgálja. Bemutatja a 24. cikk (5) bekezdéséből fakadó ellentmondást, amely…
-
Meddig terjed az alkotmánymódosító hatalom? – Sulyok Tamás mandátuma, az Alkotmánybíróság hatásköre és a „két elnök dilemma”
•
Az országgyűlés kétharmaddal módosíthatja az Alaptörvényt. De jelentheti-e ez azt is, hogy egy konkrét személy mandátumáról közvetlenül az Alaptörvénnyel dönthet? Sulyok Tamás ügye az alkotmánymódosító hatalom egyik legalapvetőbb kérdését teszi próbára – és az Alkotmánybíróság válasza történelmi precedenst teremthet.
-
Az Európai Unió lehetséges irányainak (föderális vagy erős nemzetállamokra épülő Európa) elemzése a kontinens egységtörténete és jelenkori kihívásai alapján
•
Az Európai Unió jövőjéről szóló vita mögött egy jóval régebbi európai dilemma húzódik meg: miként teremthető meg a kontinens egysége úgy, hogy közben fennmaradjon az európai nemzetek politikai önállósága és történelmi identitása. A tanulmány az antikvitástól és a keresztény Európától a szuverén nemzetállamok kialakulásán át egészen a mai integrációig követi…
-
Miért kudarc az 1849. évi Függetlenségi Nyilatkozat történeti alkotmányunk jogfolytonossága szempontjából?
•
Az 1849. évi Függetlenségi Nyilatkozat a magyar szabadságtörekvések egyik legbátrabb, ugyanakkor közjogilag egyik legvitatottabb lépése volt. A tanulmány a deklarációt a történeti alkotmány és a jogfolytonosság nézőpontjából vizsgálja, bemutatva, hogy a Habsburg-ház trónfosztása miként jelentett szakítást a magyar alkotmányfejlődés addigi logikájával. Az áprilisi törvények, Kossuth Lajos függetlenségi politikája és Deák…
-
„Megnyerte az ország életbevágóan fontos perét” – Deák Ferenc kiegyezési remekműve: a közjog, az erkölcs és a hazaszeretet szentháromsága
•
Hogyan lehet egy elvesztett szabadságharc után, katonai erő nélkül mégis „megnyerni az ország életbevágóan fontos perét”? Deák Ferenc válasza nem az újabb konfrontáció, hanem a jog ereje volt. A tanulmány azt mutatja be, hogyan építette fel a kiegyezéshez vezető érvelését a magyar történeti alkotmányra, a jogfolytonosságra, a Szent Korona-tanra és…
-
A Pragmatica Sanctio szerepe az 1867-es kiegyezésben és relevanciája az osztrák-magyar viszonyban
•
Hogyan válhatott egy 1723-ban megkötött dinasztikus kompromisszum az 1867-es kiegyezés egyik közjogi alapjává? A tanulmány a Pragmatica Sanctio történeti és alkotmányjogi jelentőségét követi végig, bemutatva, miként kapcsolódott össze a Habsburg-ház örökösödése a magyar szuverenitás és jogfolytonosság garanciáival, és hogyan épített erre Deák Ferenc közel másfél évszázaddal később a kiegyezés megteremtésekor.
-
Ezeréves jogfolytonosság az Alaptörvényben – az R) cikk történeti alkotmányos utalásának elemzése
•
A magyar történeti alkotmány évszázadokon keresztül nem egyetlen alkotmányozó aktusból, hanem törvények, szokásjogi szabályok, intézmények és közjogi gyakorlatok egymásra épüléséből formálódott. Az 1949-ben megszakadt alkotmányos folytonossághoz az Alaptörvény sajátos módon kapcsolódik vissza: miközben kartális alkotmány marad, az R) cikk révén saját szövegén túlra, a történeti alkotmány vívmányaira is utal. A…
-
A nemzetközi jog és a magyar jog találkozása – a Q) cikk alkotmányos hátteréről
•
Mi történik, ha Magyarország nemzetközi kötelezettsége összeütközik a magyar joggal? Melyiknek kell engednie – és meddig terjedhet egyáltalán a nemzetközi jog ereje egy szuverén állam jogrendszerében? Az Alaptörvény Q) cikkének három rövid bekezdése ezekre a jóval nagyobb kérdésekre ad alkotmányos választ.